2025. október 19-én egy csapat tolvaj bemászott a múzeumba, és francia császári koronaékszereket lopott el onnan. Később négy férfit tartóztattak le, akik közül hárman voltak jelent a rablásnál. Ezt követően az intézményvezető beadta a lemondását, bár azt a francia kulturális miniszter nem fogadta el.

Hajmeresztő részletek derültek ki a rablásról: kezdésnek az, hogy a koronaékszereket eltulajdonító személyeknek semmi közük nem volt profi bűnszervezetekhez, teljesen átlagos tolvajok voltak. Később kiderült az is, hogy egyetlen kamera figyelte azt a falát az épületnek, ahol az elkövetők bejutottak, sőt arra az erkélyre egyáltalán nem látott rá, amin keresztül bemásztak. Laurence des Cars múzeumigazgató azt is elmondta, hogy a kültéri kamerák elavultak és hibásak voltak, kihangsúlyozta, hogy a biztonsági rendszer elavultsága az „alulfinanszírozottságnak” köszönhető.

A slusszpoén ugyanakkor még hátravolt: a múzeum egyik munkatársa az ABC Newsnak kikotyogta, hogy a Louvre biztonsági kamerarendszerének jelszava nemes egyszerűséggel Louvre volt. Még egyszer: a Louvre biztonsági kamerarendszerének a jelszava a rablás idején az volt, hogy Louvre.

Ha az ember fogékony az adatvédelemre és biztonságtechnikai kérdésekre, akkor ennél kevés hervasztóbb történetet tud elképzelni. Ha a világ egyik legjelentősebb kulturális intézményében itt tart az adatbiztonsági felkészültség, akkor mi van máshol?